• 

MERIDA, A BÁTOR

• Eredeti cím Brave
• Rendező  Mark Andrews, Brenda Chapman
• Forgatókönyvíró Mark Andrews, Steve Purcell, Brenda Chapman, Irene Mecchi
• Producer Brenda Chapman
• Szinkronhangok Kelly Macdonald, Emma Thompson, Billy Connolly, Julie Walters, Robbie Coltrane
• Zeneszerző Patrick Doyle
• Játékidő 93 perc
• Bemutató 2012. Június 22.  2012. Augusztus 2.
• Bevétel $ 538,983,207

2012-ben bemutatott amerikai 3D-s számítógépes-animációs film, a Pixar Animation Studios és Walt Disney Pictures forgalmazásában. Az animációs filmet Mark Andrews és Brenda Chapman rendezte, társrendezője Steve Purcell. A film a Pixar 13. saját készítésű animációs filmje, és az első, amely tündérmese-elemekből építkezik, illetve, ami a középkorban játszódik (és az első, amelyben lány a főhős).
Ahhoz, hogy a legösszetettebb látvány elérhető legyen, a Pixar, 25 éve először, teljesen megújította az animációs rendszert. Ez az első film, aminél használja a Dolby Atmos hangformátumot. A film óriási sikernek örvendett a kritikusok és a nézőközönség körében, 2013-ban, egy Oscar-díjat, egy Golden Globe-díjat, és egy BAFTA-díjat is nyert, mindet a "Legjobb Animációs Film" kategóriában.
A film szlogenje, és egyben szállóigévé vált mondata: Ha megváltoztathatnád a sorsodat, megtennéd?

CSELEKMÉNY

Merida hercegnő a hatalmas skót felföldeken él, Dunbroch királyságában, a királyi család elsőszülött gyermekeként. Nap mint nap különböző illemtanórákban részesül anyja, Elinor királyné jóvoltából, hogy megtanulja, hogyan viselkedik és cselekszik egy igazi hercegnő, aki egy nap méltó utódként foglalhatja el a trónt. Merida azonban jobban szeret szabadon barangolni a felföld varázslatos tájain, ahol gyakorolhatja az íjászat művészetét, vagy kardpárbajt vívni apjával, a hős Fergus királlyal, aki a legtöbbször arról mesél, hogyan veszítette el a bal lábát egy óriási, démonikus medve, Mor'duval való csatározás során. Amikor egy nap Elinor bejelenti, hogy három klán érkezik a szomszédos királyságokból, hogy az elsőszülöttjeik közül az egyik elnyerje a hercegnő kezét, Merida nem törődik bele, hogy akarata ellenére házasságba kényszerítsék. Elinor megpróbálja jobb belátásra téríteni a lányát, ám ezen szándéka nem jár eredménnyel, még akkor sem, mikor elmesél egy történet egy ősi királyságról, mely uralkodójának legidősebb fia háborúba és pusztulásba taszította a birodalmat azáltal, hogy a saját önző érdekei szerint cselekedett.
Megérkeznek a klánok, Macintosh, MacGuffin és Dingwall, kiknek elsőszülött fiainak a Felföldi Játékokon kell megmérkőzniük a hercegnő kezéért íjászatban, mivel Merida ezt a fegyvernemet választotta. Miután csaknem minden kérő kudarcot vall, Merida bejelenti, hogy a Dunbroch klán elsőszülöttjeként a saját kezéért akar versengeni, s mindhárom kérőt megszégyenítve hibázás nélkül lövi be a nyilat a céltáblába. Elinor felháborodik a lánya viselkedésén, s szörnyű vitába kerülnek egymással, mely során Merida elszakítja a királyi család fali szőttesét, Elinor pedig tűzre veti a lánya íját. A megbántott Merida sírva fakad és elrohan a kastélyból.
Merida szomorúan lóhátra pattan, és elvágtat az erdőbe, ahol lidércfényekkel találkozik. Ezek elvezetik őt egy erdei kunyhóhoz, amiben egy idős boszorkány él, aki fafaragóként tevékenykedik. Merida fizetség jegyében alkut ajánl neki: minden faragványát megveszi, cserébe egy varázslatért, amely megváltoztatná az anyját. A boszorkány elfogadja az ajánlatot és készít Meridának egy mágikus süteményt. Merida habozás nélkül odaadja az anyjának, aki azonban már az első harapás után rosszul lesz, és végül átváltozik egy nagy fekete medvévé. Három kisöccse segítségével Meridának és Elinornak sikerül észrevétlenül kiszöknie a várból, majd segítség reményében visszasietnek a boszorkány kunyhójához, ami azonban akkora már teljesen üres. Csupán egy üzenetet találnak ott, amit a banya hagyott hátra Meridának: a varázslat a második napfelkelte után véglegessé válik, annak megtöréséhez pedig egy rejtvény megfejtése szükséges: „szője a szeretetet szavakba”.
Másnap Elinor Merida segítségével próbál boldogulni újdonsült bőrében. Megtanulja például, hogyan kell a mancsaival halat fogni. Anya és lánya nagyon jól érzik magukat a délelőtt folyamán, ám Elinor időnként elveszti az öntudatát és úgy viselkedik, mint egy igazi medve. Rövidesen újra találkoznak a lidércfényekkel, amik elvezetik őket egy régi vár romjaihoz, ahol egykor az a királyság állt, melyről a legendák szólnak. Merida rájön, hogy a korábban az anyjától hallott legenda valóban igaz és megtörtént; a legidősebb herceg nem más, mint Mor'du, a medveszörny, aki szintén járt a boszorkánynál, így változott át medvévé és mindörökre az is maradt. Ezen felismerés alapján Merida rájön, mit kell tennie, hogy az anyja visszaváltozzon emberré: össze kell varrnia a fali szőttest, amit korábban kettészakított.
Visszatérve a palotába, Meridának a szavaival és anyja titkos közreműködésével sikerül kibékítenie a hadban álló klánokat, és kijelenti, hogy a fiatalok számára lehetővé kell tenni, hogy szabad akaratuk szerint házasodjanak, amivel végső soron mindenki egyetért. Ezek után Merida megpróbálja elrejteni Elinort, aki ekkor, ismét elvesztve emberi tudatát, medve módon garázdálkodni kezd a várban. Mikor Fergus rátalál a medvére, értelemszerűen rátámad, ám Elinor medveként súlyosan megsebesíti a férjét, s mikor erre ráeszmél, kétségbeesetten elmenekül. Fergus hajtóvadászatot indít a medve megölésére, mit sem tudván arról, ki ő. Merida időközeben összeölti a fali szőttest, és medvebocsokká változott kisöcséivel (akik szintén ettek a süteményből) a hajtók nyomába ered. Az erdő közepén éri őket utol, s az utolsó pillanatban sikerül megállítania az apját, mielőtt végezne a foglyul ejtett Elinorral. Az események hevében Mor'du is felbukkan, és arra készül, hogy megölje Meridát, de Elinor felülkerekedik a fenevadon, és sikerül őt egy sziklához löknie, amely rázuhan és végez vele. A halott medvetestből felemelkedik a herceg szelleme, aki immáron lidércfényként folytatja tovább életét.
Napfelkeltekor Merida ráteríti Elinorra a megjavított fali szőttest, ám nem történik semmi. Attól félve, hogy örökre elvesztette az édesanyját, Merida könnyek között bocsánatot kér tőle, és őszintén elmondja, mennyire szereti (ezzel valójában beteljesíti a boszorkány rejtvényének igazi lényegét). Elinor visszanyeri emberi alakját, csak úgy, mint Merida kisöccsei. A család hatalmas boldogságban egyesül.
A királyi család elbúcsúztatja a nagy klánokat, akik hajóúton mind hazatérnek saját földjükre, Merida és Elinor pedig közös lovaglásra indulnak a királyságban, hogy megünnepeljék megerősödött kapcsolatukat.

HÁTTÉR

A filmet 2008 áprilisában jelentették be először a A medve és az íj címmel, ami a Pixar első tündérmeséje lett volna. Brenda Chapman kezdetben úgy vélte, a történet hagyományos lett volna Hans Christian Andersen és a Grimm testvérek meséivel. Az alaptörténetet egyébként Chapman-nek a saját lányával való kapcsolata inspirálta. Ez alapján alkotta meg az eredeti terveket, és ő maga került a rendezői székbe is, így a Pixar történetében ő lett volna az első női rendező. 2010 októberében a munkálatokhoz Mark Andrews is csatlakozott társrendezőként, miután Chapmen és John Lasseter között kreatív nézetkülönbségek merültek fel. Chapman később úgy nyilatkozott, hogy ez a fordulat elég lesújtó volt számára, annak ellenére, hogy az ötleteit még így is felhasználták a filmhez. "Eléggé bántott, hogy átdolgozták az eredeti elképzelésemet. Úgy vélem, nem volt rá semmi szükség, hogy ezek a "kreatív újítások" belekerüljenek, ezek nélkül is egy remek film lett volna. Mindenesetre nagyon büszke vagyok a végeredményre, örülök, hogy kiálltam magamért és hittem a film megvalósulásában."
Merida az első női főszereplő a Pixar-filmek történetében. A hangját kezdetben Reese Witherspoon szolgáltatta volna, akinek azonban más filmes elfoglaltságai miatt csökkent a film ütem szerinti elkészítése, így végül otthagyta a szerepet. A színésznő 2017-ben egy interjú során elmesélte, hogy ennek egyik fő oka volt az is, hogy nehezére esett elsajátítania a skót akcentust. Helyette a szerepet a skót származású színésznő, Kelly Macdonald vállalta el, aki korábban a Boardwalk Empire című tévésorozatban játszott főszerepet, Margaret Schroeder-t formálta meg.
Az alkotók a filmet, a Pixar társalapítójának és vezérigazgatójának Steve Jobs emlékére ajánlják fel, aki 2011-ben meghalt.

LEHETSÉGES FOLYTATÁS

2013-ban a skót The Scotsman című lap megkérdezte Mark Andrews rendezőt a folytatás lehetőségéről. Andrews ezt mondta: „Nem tudom, hogy lesz-e még egy. A Pixarnál soha nem készítünk olyan filmet, aminek folytatása lesz. Mindig jó érzés, amikor mégis, és az a filozófiánk, hogy ha megtaláljuk a megfelelő történetet, akkor az meg is lesz. A Brave marketingje és sikere biztosan azt mondja, hogy lehet folytatás, és jönni is fog.”

BOX OFFICE

A Merida, a bátor Észak-Amerikában 237,3 millió dollárt, más országokban pedig 301,7 millió dollárt keresett, ami világszerte összesen 539 millió dollárt jelent. Ez volt a 2012-es év 13. legtöbb bevételt hozó filmje, a nyolcadik legtöbb bevételt hozó Pixar-film, és a harmadik legtöbb bevételt hozó animációs film abban az évben a Jégkorszak: Kontinensvándorlás (875,3 millió dollár) és a Madagaszkár 3: Európa legkeresettebbjei (746,9 millió dollár) mögött.
Észak-Amerikában a megjelenés előtti nyomon követés azt sugallta, hogy a film 55 és 65 millió dollár között fog megjelenni Észak-Amerikában, ami valamivel az átlag alatt van egy Pixar-film esetében, mivel a nyomon követők kezdetben azt sugallták, hogy "hercegnős történetként" a film talán nem annyira vonzó a férfi közönség számára.
2012. június 22-én mutatták be 24,6 millió dolláros bevétellel, és a nyitóhétvégéjét 66,3 millió dollárral zárta (ugyanannyival, mint a Verdák 2, a Pixar előző filmje), ami az elemzők által előrejelzett számok felső határán van. Ez volt a hetedik legnagyobb nyitóhétvége júniusban, és a hatodik legnagyobb egy Pixar-film esetében. A megjelenés előtti követési adatok ellenére a közönség 43%-a férfi és 57%-a nő volt. Észak-Amerikában ez a kilencedik legtöbb bevételt hozó Pixar-film, a legtöbb bevételt hozó 2012-es animációs film, és a nyolcadik legtöbb bevételt hozó 2012-es film.
Észak-Amerikán kívül a film 14 millió dollárt keresett 10 piacon a nyitóhétvégéjén, ezzel a harmadik helyen végzett a Madagaszkár 3: Európa legkeresettebbjei és a Hófehérke és a vadász mögött. Összességében a legnagyobb megnyitások Franciaországban és a Maghreb régióban (6,5 millió dollár), Mexikóban (5,53 millió dollár), valamint Oroszországban és a FÁK-országokban (5,37 millió dollár) történtek. Az összbevétel tekintetében a legnagyobb bruttó bevételt hozó országok az Egyesült Királyság, Írország és Málta (34,9 millió dollár), Franciaország és a Maghreb régió (26,8 millió dollár), valamint Mexikó (21,6 millió dollár) voltak.

#	ANIMÁCIÓ	BEVÉTEL			TOP 100
		AMERIKA	MÁS TERÜLETEN	VILÁGSZERTE
2012	MERIDA, A BÁTOR	$ 237,283,207	$ 301,700,000	$ 538,983,207	51

ELŐZETES