TOY STORY 2

• Eredeti cím Toy Story 2
• Rendező John Lasseter
• Forgatókönyvíró Andrew Stanton - Rita Hsiao - Doug Chamberlin - Chris Webb
• Producer Helene Plotkin - Karen Robert Jackson
• Szinkronhangok Tom Hanks - Tim Allen - Joan Cusack - Kelsey Grammer - Don Rickles
• Zeneszerző Randy Newman
• Játékidő 92 perc
• Bemutató 1999. November 24.  2000. Április 13.
• Bevétel $ 497,375,391

1999-ben bemutatott, Golden Globe-díjas, amerikai 3D-s számítógépes animációs film, a Toy Story-sorozat 2. része.
A Pixar Animation Studios harmadik filmje. Rendezői John Lasseter, Ash Brannon és Lee Unkrich, bemutatója Észak-Amerikában 1999. november 19-én volt, Magyarországon 2000. április 13-án. A film 3D-s változatának premierje 2009. október 2-án volt az Egyesült Államokban és Kanadában, míg a harmadik rész 2010 nyarán került a közönség elé.
A főszereplők eredeti hangjait ezúttal is Tom Hanks és Tim Allen szolgáltatják, a magyar változatban Stohl András és Dörner György. Az újonnan csatlakozott színészek között megtalálható Joan Cusack és Kelsey Grammer is.

CSELEKMÉNY

Andy elszakítja egyik kedvenc játékát, Woodyt, miközben játszik vele. Woody a polcra kerül, ahol rátalál egy másik elromlott játékra, Reki pingvinre, s az a félelme támad, hogy Andy nemsokára megválik tőle. Mikor Reki a kirakodóvásárba kerül, Woody megpróbálja megmenteni, s bár mentőakciója sikerrel jár, ő maga a kiselejtezett tárgyak között köt ki, ahol Al McWhiggin, egy megszállott játékgyűjtő és az Al játékfarmja nevű játékbolt tulajdonosa ellopja őt. Woody Al lakásába kerül, ahol megismerkedik Jessie-vel, a hozzá hasonló cowgirllel, megbízható lovával, Szemenaggyal és az Aranyásóval, egy eladatlan játékkal, aki még mindig eredeti dobozában tengődik. Ráébresztik Woodyt, hogy ő volt a sztárja egy elfeledett, gyereknek szóló tévéműsornak, a „Woody Seriff”-nek. Most, hogy Al megszerezte a Woody-babát, teljes a kollekció, és az a terve, hogy eladja a játékokat egy japán múzeumnak. Woody eleinte ragaszkodik hozzá, hogy visszatérjen Andyhez, ám Jessie felfedi előtte, hogyan felejtette el és hagyta végül magára őt gazdája, mikor felnőtt, és az Aranyásó figyelmezteti Woodyt, hogy reá is ez a sors vár, ahogy Andy öregszik. Woody beleegyezik, hogy a csapattal tart a múzeumba.
Buzz és társai Woody után kutatnak Al játékfarmján, ahol Buzz összetűzésbe keveredik egy másik Buzz Lightyear bábuval (aki, ahogy Buzz is az első részben, nincs tudatában annak, hogy játék), s az új Buzz indul tovább a többi játékkal Al lakásába, azt gondolván, hogy nemezise, Zurg császár csatlósa tartja fogva a Woody nevű illetőt. Az igazi Buzz kiszabadul és követi a csapatot a lakásba. Mikor odaérnek, Woody elmondja nekik, nem akarja, hogy megmentsék, és Japánba megy új barátaival, mivel ő most már egy gyűjtemény darabja. Buzz emlékezteti rá, hogy ő egy játékszer, méghozzá egy szerető gyermek játékszere (hasonlóan ahhoz, ahogy Woody próbálta őt ráébreszteti a valóságra az első részben). Woody, szó szerint és képletesen, a hátát fordítja Buzz felé, így Buzz és csapata nélküle távozik. Woodynak azonban egy hirtelen ötlete támad, s meghívja a „Seriff”-csapatot, hogy tartsanak vele haza, Andyhez. Jessie és Szemenagy beleegyezik, ám az Aranyásó elzárja a kiutat, mondván, a múzeum maradt az egyetlen esélye a megvalósulásra, s nem hagyja, hogy Woody tönkretegye ezt.
Al a reptérre viszi a játékokat, ahol Buzznak és csapatának sikerül kiszabadítania Woody-t és Szemenagyot a bőröndből, az Aranyásót pedig egy kislány hátizsákjára száműzik, ahol egy összepingált arcú Barbie baba közli vele, hogy gazdája „igazi művész”. Jessie bajba kerül, nem sikerül kijutnia a bőröndből, így Woody és Buzz Szemenagyon lovagolva a megmentésére indul. Woody feljut a gépre és megtalálja a csomagok között Jessie-t, ám mikor már épp indulnának, az ajtó bezárul és a repülő a kifutópálya felé fordul. Woody ráakad egy másik kiútra, ami a futóműhöz vezet. Igazi „Woody Seriff”-stílusban, Woody felhúzóját használva a két játék leugrik, egyenesen a Szemenagyon érkező Buzz mellé, épp mielőtt a gép felszáll. Jessie hősnek kiáltja ki Woodyt, mondván, ez tényleg méltó befejezése volt a „Woody Seriff”-nek, aminek az utolsó része sohasem készült el. Buzz is gratulál Woodynak teljesítményéért. A küldetés teljesítve, a játékok végre hazatérhetnek.
Otthon Jessie-t és Szemenagyot befogadják Andy játékai és persze maga Andy is, a megjavított Reki pedig dalra fakad. Buzz megkérdezi Woodyt, aggódik-e még amiatt, hogy Andy elfelejti őt. Woody válasza, hogy már egyáltalán nem, s hogyha mindennek vége, mindig ott lesz mellette barátja, Buzz, a végtelenben és tovább.

HÁTTÉR

A Toy Story – Játékháború 2.-t eredetileg nem mozibemutatóra szánták. A Disney egy 60 perces, egyenesen videóra küldendő folytatást kért a Pixartól. Amikor a stúdió vezetői szemügyre vették a munkálatokat, olyan figyelemreméltónak találták a munkafázisban lévő vizuális anyagot, hogy úgy döntöttek, moziba kerül a film. A történetét átdolgozták, hogy nagyszabásúbb legyen, s kitöltse az egy óráról másfélre emelt játékidőt. Néhány animátor még ismétlődő stressz ártalmat is elszenvedett a film befejezésére irányuló sietség közepette (a döntéstől nyolc hónap volt hátra a határidőig); ennek hatására a Pixar ügyintézői szüneteket szerveztek a munkafolyamatokba, amit innentől kezdve minden projekt készítésekor alkalmaztak is.
A Pixarnak a Disneyvel kötött szerződése öt filmre szólt, s mikor változások álltak be a Toy Story 2 státusát tekintve, a gyártó cég úgy érezte, számításba veendő ezen produkció is. Ezzel szemben a Disney álláspontja szerint a Toy Story 2 készítéséről az ötfilmes szerződésen kívül döntöttek, így nem része a megállapodásnak. Az ügy Steve Jobs, a Pixar elnök-vezérigazgatója és Michael Eisner, a Disney korábbi elnök-vezérigazgatója közötti együttműködés széteséséhez vezetett, s a Pixar 2004-es bejelentésével tetőzött, miszerint nem hosszabbítják meg szerződésüket a Disney-vel, ehelyett új forgalmazópartner után néznek. Eisner távozásával és azzal, hogy a Disney felvásárolta a Pixart, végül a problémák rendeződtek.
A második részhez a Toy Storyban közreműködő szinkronszínészek egytől egyig visszatérnek. Tom Hanks és Tim Allen 50-50 ezer dollárt kaptak az első részben végzett munkájukért; fizetésük a Toy Story – Játékháború 2-ért fejenként 5 millió dollár volt, s mindkettőjük karrierjében ez volt az első folytatás. Mialatt Andi Peters műsorvezető egy dokumentumfilmet forgatott a Toy Story 2 készítésén, John Lasseter meghívta őt, hogy felvegyenek egy sort a filmhez. Mivel azonban Peters-nek nem volt munkavállalási engedélye az USA-ban, a cameo majdnem meghiúsult. A dilemmát úgy oldották meg, hogy Peters az Egyesült Királyságban rögzítette a szöveget, amit Lasseter műholdon keresztül ellenőrzött, és végül bekerült a filmbe a mondat (a csomagszállító, aki azt kiáltja: „Várj! Jön még pár csomag a terminálról!”).
Az eredeti forgatókönyv szerint a reptéri mentőakció tetőpontjaként Jessie megcsúszik és lezuhan, s mikor Woody elkapja, a repülő futóművénél himbálódzik, kétségbeesve és megrémülve. A munkálatok folyamán azonban a szerepek alakulásán is változtattak és biztosították, hogy Jessie fontos és aktív résztvevő legyen a jelenetben. A nyitójelenetben, mikor Buzz egy idegen bolygón van és végső harcot vív Zurg császárral, rengeteg hangeffekt egy az egyben az eredeti Csillagok háborújából lett átemelve, köztük a fénykard hangeffektek, a kínzó droid moraja és a darabjaira eső fém zaja, amit a AT-AT-k adnak ki, mikor összedőlnek a Hoth sík felszínén A Birodalom visszavágban. A rémálom-jelenet, melyben Andy azt mondja, nem akar többé Woody-val játszani, majd a szemeteskukába ejti, egy az első részhez fel nem használt ötletből ered, ahogy a kerti kiárusítás és a Buzz Lightyear-rajzfilm is. A por abban a jelenetben, ahol Woody találkozik Rekivel, rekordot állított föl a számítógép által film számára animált részecskék számának tekintetében, míg a reptéri csomagelosztó jelenetének minden egyes képkockájának renderelése átlagosan 70 órát vett igénybe.
A készítők úgy döntöttek, nagyobb szerepet adnak a kis zöld űrlényeknek az eredetileg tervezettnél a második részben, miután egy ázsiai útjuk során ráeszméltek, mennyire népszerűek ott ezek a figurák. Mikor az eredeti Toy Story – Játékháború-t készítették, a producerek azzal a kéréssel fordultak a Mattel vállalathoz, hogy szerepeltethessék a Barbie babát a filmben (a tervezett szerepből végül Bo Peep karaktere lett), de a Mattelnél elutasították az ötletet. Utólag megbánták döntésüket, látván, hogy az egekbe szökött a Playskool Krumplifej urának eladási mutatója a filmbemutatót követően. Mikor a második résznél rákérdeztek a közreműködésre, a Mattel habozás nélkül elfogadta az ajánlatot. Mikor a filmben Barbie idegenvezetést tart a játékboltban, utal az eredeti Toy Story – Játékháború filmet követő Buzz Lightyear játékok hiányára, amit a kiskereskedők szűklátóköre okozott, mikor nem rendeltek eleget belőlük, hogy kiszolgálják a fellépő keresletet.

ELŐZETES

************