TOY STORY

• Eredeti cím Toy Story
• Rendező John Lasseter
• Forgatókönyvíró Joss Whedon - Andrew Stanton - Joel Cohen - Alec Sokolow
• Producer Bonnie Arnold - Ralph Guggenheim
• Szinkronhangok Tom Hanks - Tim Allen - Don Rickles - Wallace Shawn - Jim Varney
• Zeneszerző Randy Newman
• Játékidő 81 perc
• Bemutató 1995. November 22.  1996. Március 28.
• Bevétel $ 397,936,586

1995-ben bemutatott amerikai számítógépes animációs filmvígjáték, amely a Toy Story-sorozat első része, és az első egész estés Pixar-film. Az eredeti bemutatója az Egyesült Államokban és Kanadában 1995. november 22-én volt, Magyarországon pedig a következő márciusban a mozikban. A mozifilm jegyzi a mozi történetének első, teljes egészében számítógéppel alkotott egész estés produkcióját, s ezen úttörő momentum eléréséért John Lasseter, a rendező különdíjban részesült az 1996-os Oscar-gálán. A Toy Story – Játékháborút ezen felül három kategóriában jelölte az Amerikai Filmakadémia.
A film a mozipénztáraknál figyelemreméltó eredményeket ért el, hiszen az 1995-ös év legnagyobb bevételt hozó bemutatója lett Észak-Amerikában, míg világviszonylatban a második helyen futott be. Emellett egyöntetűen éltette a kritika, a technikai innovációk, az animáció és a szellemes, sziporkázóan ötletes forgatókönyv révén is gyakran illették dicsérő szavakkal. A DVD-kiadások mellett a Toy Story inspirálta kapcsolt termékek egész sora jelent meg, a videójátékoktól kezdve a jelmezeken és modellvasutakon át a cipőkig.
A film sikere folytatásokat is szült. A Toy Story – Játékháború 2. 1999-ben érkezett a mozikba, míg a harmadik epizód bemutatójára 2010 nyarán került sor, immáron 3D-s változatban is. E technológiával az első két részt is ismét műsorra tűzték a mozik, Észak-Amerikában 2009 végén, együtt, egy jegy áráért, Magyarországon pedig a következő év elején, külön, két hetes eltéréssel. 2019-ben a negyedik részt is bemutatták a mozikban. A mozifilmeket továbbá több kisfilm és tévéfilm is követte.

CSELEKMÉNY

A régimódi cowboy-baba, Woody felderítőakciót szervez gazdája, Andy születésnapi buliján, ami néhány nappal Andy családjának új házba költözése előtt zajlik. Aggodalommal tölti el, hogy Andy egy új akciófigurát kap. A csillagharcos Buzz Lightyear csúcsszuper tartozékainak köszönhetően rövidesen átveszi Woody helyét mint Andy legkedvesebb játéka. Woody, Andy játékainak de facto vezetője nagy csalódásként éli meg mindezt; neheztel Buzzra, s ellenszenvét csak fokozza, hogy az új jövevény nincs tisztában vele: gyerekjáték csupán. Úgy hiszi, valódi űrpilóta, s Woody csak akadályozza „küldetésében”.
Mikor Andy családi programra indul, s csak egy játékot vihet magával, Woody megkísérli csapdába csalni Buzzt, hogy ő legyen a kiválasztott. Az íróasztal mögé próbálja betaszítani vetélytársát, ám terve balul sül el, s Buzz kiesik az ablakon. A többi játék Woody-t gyanúsítja azzal, hogy féltékenységében meg akarta ölni a csillagharcost. Megbüntetni azonban már nem tudják, mert Andy megérkezik, s Buzz híján Woody-t viszi magával az űrös környezetű Pizza Planéta étterembe. Buzz meglátja, amint Andy játékával együtt beszáll anyja autójába, s még sikerül felkapaszkodnia. Kérdőre vonja Woody-t, mialatt Andy anyukája tankol, ám szóváltásuk tettlegességig fajul, s végül kiesnek a járműből. A kocsi továbbhajt, a két jómadár pedig magára marad.
Woody megpillantja a Pizza Planéta egy furgonját, amitől azt reméli, elviszi őt Andy-hez. Ráébred azonban, hogy csak úgy menekülhet meg a többi játék haragjától, ha Buzzt is magával viszi. Azt mondja hát neki, hogy a furgon eljuttatja őt egy űrhajóhoz. A Pizza Planétában Buzz belemászik egy játékhalászó gépbe, ami éppen úgy fest kívülről, mint egy űrjármű. Woody megpróbálja kimenekíteni, ám mindkettejüket kifogja Andy szomszédja, a játékkínzó Sid Phillips. Kétségbeesetten próbálnak megszökni Sid házából, hogy visszaérjenek a költözésre. Az idegen házban rémálomba illő, „mutáns” játékokba és egy vérszomjas kutyába botlanak. Buzz betéved egy szobába, ahol a tévében megpillantja az őt hirdető reklámfilmet. Összezavarodva és elszontyolodva kényszerül szembenézni valódi természetével, mikor rosszul sül el repülési kísérlete, s egyik karja kiesik helyéből. Woody képtelen rávenni a depressziós Buzzt szökési tervének megvalósítására, még akkor is, mikor a mutáns játékok, felfedve valódi arcukat, megjavítják törött karját.
Sid arra készül, hogy egy tűzijáték-rakétával felrobbantja Buzzt. Mikor már úgy tűnik, nincs sok hátra nekik, Woody bevallja Buzznak, hogy nagyon klassz játéknak tartja, ő maga pedig nem veheti fel a versenyt vele, hogy Andy kedvence legyen. Buzz összeszedi magát és úgy dönt, van értelme az életnek, még ha nem is csillagharcos, s segít Woody-nak. Sid azonban felébred, mielőtt el tudnának menekülni; megragadja a rakétára erősített Buzzt és a kertbe viszi a kilövéshez. Woody, együttműködve Sid mutáns játékaival, megmenti társát, s egyúttal ráijeszt Sidre, aki halálra váltan, hanyatt-homlok menekül el saját játékai elől. Hiába azonban minden erőfeszítés, Woody és Buzz lekési Andy-ék kocsiját, ami az új ház felé indult.
Célba veszik a költöztetőautót, amivel magukra vonják Sid kutyájának figyelmét. Buzz megmenti Woody-t a bestiától, ám ezáltal lemarad a teherautóról. Woody Andy távirányítós autójával siet a segítségére. Mikor kilöki a mozgó járműből, a többi játék azt hiszi, Woody ismét megpróbál megszabadulni valakitől, ezért őt is kitaszítják. Woody és Buzz igyekszik felzárkózni, azonban Távirány elemei lemerülnek. Woody-nak eszébe jut a rakéta Buzz hátán, aminek élesítésével sértetlenül huppannak be Andy mellé.
Woody és Buzz, Andy két kedvence barátokká váltak, ami bizalmat gerjeszt a játékok körében. Együtt vezetik a karácsonyi felderítő-akciót, hogy felmérjék az újonnan érkezőket – akik között akad egy élő kölyökkutya is!

HÁTTÉR

John Lasseter első tapasztalatait a számítógépes animációval kapcsolatban akkor szerezte, mikor animátorként dolgozott a Disney-nél. Két barátja megmutatott neki egy kulcsjelenetet a Tron, avagy a számítógép lázadása című filmből. Szemkápráztató élmény volt ez Lasseter számára, s felnyitotta előtte a komputeranimáció új médiumában rejlő lehetőségek tárházát. Lasseter később a Lucasfilmnél kapott állást, majd alapító tagja lett a Pixarnak. Utóbbi cég Oscar-díjas rövidfilmje, a Bádogjáték (amit maga Lasseter rendezett) és CAPS-projektjeik felkeltették a Disney érdeklődését, s egy 1990-es, Jeffrey Katzenberggel való találkozót követően a Pixar megbízást kapott egy televíziós különkiadásra A Tin Toy Christmas címmel. 1991 májusra Katzenberg és Steve Jobs közötti hosszú tárgyalás sorozat eredményeként megállapodás született egy egész estés filmre kiterjedő közös munkáról, ami a Tin Toy szereplőin alapszik, s a Toy Story címet viseli. A szerződés értelmében a Disney kizárólagos jogokkal bír a film és a karakterek felett, a Pixar a jegybevételek 12,5%-át kapja, a Disney viszont (kártérítés ellenében) bármikor leállíthatja a projektet, gyakorolja a művészi kontrollt és joga van elkészíteni a filmnek két másik részét illetve ezen felül további folytatásokat akár a Pixar nélkül is.
A Toy Story forgatókönyvére komoly hatást gyakoroltak Robert McKee forgatókönyvíró ötletei. Az írás számos változaton esett át végleges formája előtt. Lasseter úgy ítélte, Tinny, a Tin Toy főszereplője „túlontúl elavult”, ezért a karaktert katonai játékfigurára változtatták, majd űrös jelleget kapott. Tinny neve Lunar Larry lett, majd Tempus és Morph, mígnem a Buzz Lightyearnél állapodtak meg (Buzz Aldrin asztronauta után). A szereplő kinézetét az Apollo űrhajósainak ruháiról és a G. I. Joe-akciófigurákról mintázták. Egy második szereplőt eredetileg egy hasbeszélő bábujának képzeltek el, amiből aztán egy kitömött, felhúzhatós cowboybaba lett, s a Woody nevet kapta, Woody Strode western-színészről. A történet azonban nem tetszettek a Disney képviselőinek. Jeffrey Katzenberg -a Disney filmrészleg vezetője – azt javasolta Lasseternek, hogy „buddy film” (haverfilm) -ként csinálja meg a történetet, ahol ellentétes jellemű karakterek kerülnek egymás mellé és össze kell tartaniuk, mint a 48 óra és A megbilincseltek filmekben. Egy buddy filmben a szereplők szublimálnak, leszakad a karjuk, utálják egymást. Nem a nyílt érzelmek dominálnak.” A Disney szintén felkereste Joel Cohent, Alec Sokolow-t, majd később Whedont is, hogy segítsenek a szkript fejlesztésében. Szerették volna továbbá, ha a film kielégíti a gyermekek mellett az idősebb korosztályt is, ezért a felnőtt közönséget megcélzó elemeket kértek a produkcióba. Jeffrey Katzenberg és más Disney vezetők többszörös módosítása miatt végül Woody ellenszenves és erőszakos karakterré vált. A stúdió 1993. január 19-én bólintott rá a filmre, s ekkor kezdődhetett meg a szinkronhangok kiválasztása. Lasseter mindig is Tom Hanks-et szerette volna megnyerni Woody hangjának. Állítása szerint a színész „...képes arra, hogy bármilyen érzelemmel telve is rokonszenves legyen. Még akkor is, ha lecsúszott és megvetendő figurát játszik, mint a Micsoda csapat!-ban.” Mikor Hanks látott néhány korai tesztfelvételt, amibe beleillesztették szövegét az Egyik kopó, másik eb című korábbi filmjéből, le is szerződött a filmhez. Billy Crystal visszautasította a szerepajánlatot, amit később megbánt. Jeffrey Katzenberg, a Disney akkori elnöke ezután Tim Allennek, a Disney Házi barkács című televíziós sorozatának főszereplőjének ajánlotta fel a szinkronmunkát, aki elfogadta a feladatot. Mind Hanks és Allen számára ez volt az első animációs megmérettetés.
1993. november 19-én a Pixar bemutatta a film egy korai vázlatát a Disney-nek. Az eredmény katasztrofális volt: a Walt Disney Feature Animation elnöke, Peter Schneider – aki amúgy sem örült a külsős munkának – azonnal leállíttatta a produkciót. A Pixar kért még egy esélyt egy átdolgozott verzió bemutatására és ezúttal figyelmen kívül hagyta a Disney vezetőinek Woodyra vonatkozó javaslatait és kedves karakterré formálták át. Három hónap után bemutatták az új történet vázlatát, amire a Disney vezetése rábólintott, így folytatódhatott a munka. A leállás miatti költségkiesést végül Steve Jobs saját zsebből finanszírozta. A szinkronszínészek márciusban vették fel új szövegeiket.
Whedon ötlete volt bevonni a történetbe Barbie-t, aki megmentené Woody-t és Buzzt a film végén. Erről le kellett tenniük, mivel a babákat gyártó Mattel ellenvetett és nem egyezett bele a játék felhasználásába. Ralph Guggenheim producer elmondta, a cég „filozófiája szerint a Barbie babával játszó lányok kivetítik személyiségüket a babára. Ha a baba megszólal és animálják, saját személyiséget kap, ami nem biztos, hogy minden kislány álma és vágya.” A Hasbro hasonlóképpen nem járult hozzá a G.I. Joe licencbe bocsátásához, ellenben a Mr. Potato Head (azaz Krumplifej úr) szerepeltetését engedélyezte. A filmhez kapcsolódó játékokat a Thinkway Toys gyártotta, akik 1995-ben az egész világra terjedő licencet megszerezték.

ELŐZETES